A zaklatást a Büntető törvénykönyv (Btk. 222§) szabályozza. Fontos kiemelni, hogy a magyar szabályozás az online zaklatást ugyanúgy tekinti, mint a Btk. által meghatározott zaklatást. Zaklatásnak minősülnek az olyan esetek, amikor az elkövető célja, hogy a sértettet megfélemlítse, vagy magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Emellett a zaklatásnak rendszeresnek (rövid időn belül sokszor) vagy tartósnak (hosszú távú elkövetés) kell lennie.

A zsarolást a Büntető törvénykönyv (Btk. 367§) szabályozza. Az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel azt próbálja elérni, hogy a sértett valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A bűncselekmény elkövetőjének célja a jogtalan haszonszerzés; ennek hiányában nem állapítható meg a zsarolás. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy abban az esetben is lehet a Rendőrséghez fordulni, ha a vagyoni hátrány nem következett be, mivel ebben az esetben a zsarolás kísérlete állapítható meg.