Mit is jelent valójában az internet? Az "internet" szó két részből tevődik össze: az "inter"-ből, (latin: között) és a "net"-ből, (az angol "network", hálózat rövidítése) szavakból. A számítógépes világban az "internet" tehát a számítógéphálózatok kapcsolatrendszerét, azaz számítógéphálózatok hálózatát jelenti.

Ennyit a technikáról. Az internet a legújabb tömegkommunikációs eszköz is, ahol majdnem minden témával kapcsolatban találhat információt, de saját maga bővítheti is az információk körét. Magyarországon a háztartások kb. fele rendelkezik internet-hozzáféréssel.

Az internet a számítógépek egész világra kiterjedő hálózata. Az egyes számítógépek közötti adatcserét közös szabványok, úgynevezett protokollok szabályozzák. Ez biztosítja, hogy az egyik számítógép "megérti" a másikat. Ha két számítógép az ún. hálózati protokollon keresztül kommunikál, akkor különböző adatokat cserélnek. Például az egyik számítógép adatokat küldhet saját magáról, s ez által azonosíthatja magát a másik számítógépnél. Az adatokat fogadó számítógép aztán eldöntheti, akar-e egyáltalán további adatot cserélni. 
Adatcsere esetén mindig van egy számítógép, amely az adatokat szolgáltatja, és egy másik, amely az adatokat fogadja. Az adatokat felkínáló számítógépet szervernek (ang. "to serve" = szolgálni, kiszolgálni) nevezzük, az adatokat fogadót pedig kliensnek (ügyfél). A kliens a felhasználó kéréseit egy speciális protokollon keresztül továbbítja a szerverhez, majd a szerver válaszait - az emberek számára érthető formában - jeleníti meg a képernyőn. De ahhoz, hogy a két gép egyáltalán képes legyen adatokat cserélni, kapcsolatot kell teremteni köztük. 
Az internetbe egy szolgáltató segítségével lehet bejutni. A felhasználó azért fizet, hogy a szolgáltató lehetővé tegye az internethez való hozzáférést a saját internet-szerverén keresztül. A legismertebb magyar internet-szolgáltató a T-Online. 
Összefoglalva: a szolgáltató egy összekötő kapocs a felhasználó és a hálózat között. Az, hogy az Ön otthonában egy internetes oldal gyorsan vagy lassan jelenik-e meg, az gyakran a szolgáltató kapacitásától függ, attól, hány vonalat tud biztosítani a felhasználóknak az interneten való szörfözéshez. Ha például egy esős vasárnap délután mindenki netezésre használja az idejét, akkor előfordulhat, hogy kicsit több ideig tart egy internetes oldal letöltése. 
Apropó hálózat. Hogy is jön létre egy hálózat? 
Ha valaki mással számítógépes adatokat szeretne cserélni, akkor például egy információkkal teli hajlékony lemezt visz az egyik számítógépből a másikra. Hosszabb távon ez mindenesetre körülményes. Egymástól távol levő számítógépek direkt összekapcsolására Önnek általában modemre (vagy ISDN-kártyára) és telefonvonalra van szüksége. Így most már gyorsan és egyszerűen lehet adatokat cserélni. Mindenesetre egy hátulütője van a dolognak: amíg a számítógépek egymással kommunikálnak, Ön nem tud telefonálni, mivel a vonala foglalt. (Megjegyzés: ADSL modem esetén egyszerre lehet telefonálni és a hálózaton kommunikálni.) Ez régebben sokakat bosszantott. Tehát ahol gyakran került sor adatcserére, ott helyi hálózatokat építettek ki, például egyetemeken, vállalatoknál. A helyi hálózatokat Local Area Network-nek - röviden LAN-nak - nevezzük. Hogy az egyetemek számítógépei más számítógépekkel is tudjanak adatokat cserélni, a LAN-okat külső csomóponti számítógép segítségével hálózattá kapcsolták össze. Ezt aztán nagyterületű hálózatnak, ún. Wide Area Network-nek - röviden WAN-nak - nevezték el. 
Az internet eszerint nem egy egyszerű hálózat, hanem sok kis, földrajzilag vagy szervezetileg behatárolt hálózatok összessége és ezáltal egy decentralizált hálózat. Nincs is egyetlen "szuperszámítógép", amely az internetet irányítja, hanem sok százezer irányító gép van. Ezek egymással össze vannak kötve, és mintegy az internet gerincét képezik. Ezért is hívják az internet szélessávú, fő vonalait gerinchálózatnak (angolul backbone). Ezek a vonalak viselik az adatforgalom fő terhét. 
Mivel nem létezik központosított internet, szükség van olyan szabályokra, amelyek rögzítik az adatcsere módját a világ hálózatai között. Ezáltal, mint a társadalomban is, hierarchiák jönnek létre. A nagy csomóponti számítógépek például azért felelősek, hogy szabályozzák az adatforgalmat a különböző hálózatok között.