Szörfözni az interneten böngésző nélkül olyan, mint autózni autó nélkül - azaz egyszerűen nem megy. Egy web-böngészővel Ön adatokat kereshet a világhálón, azokat számítógépén megjelenítheti és feldolgozhatja. A legismertebb böngészők a Mozilla Firefox, a Microsoft Internet Explorer és az Opera.
Egyébként a szó az angol "to browse" igéből származik, ami annyit jelent, mint átlapozni, böngészni, körülnézni. Tulajdonképpen nagyon jól választották meg ezt az elnevezést. Mindent egybevetve a böngészők a médiaformátumok tucatjait tudják megjeleníteni, lejátszani, valamint a programok és scriptek - az úgynevezett aktív tartalmak - megvalósulási környezetéül is szolgálnak.

Egy web-böngészővel egyszerűen lehet az egyik internet-oldalról egy másikra "lapozni", mert a böngésző értelmezi az oldal-átvitelre vonatkozó utasításokat. Ezek a HTML (HyperText Markup Language) nyelvben - amely a WWW szabványos nyelvének tekinthető -  vannak leírva. A HTML-formátumú linkek (kereszthivatkozások) segítségével a dokumentumok kapcsolati hálót alkotnak az interneten. Emellett a böngésző-technológia gyorsan továbbfejlődött. A böngészőt eredetileg arra találták ki, hogy szövegeket és képeket keressen az interneten és azokat megjelenítse. Időközben a böngészők már grafikákat is meg tudnak jeleníteni úgynevezett PlugIn-ek segítségével (lásd: szómagyarázatok), e-maileket lehet velük küldeni, és videokonferenciákat lehet tartani, és még sok más egyébre is használhatók. Éppen a funkciók sokasága idéz elő komplex konfigurációs lehetőségeket és potenciális biztonsági problémákat. Minél komplikáltabb a böngésző, annál több hibalehetőség adódik. Az ilyen programozási hibákat nevezzük bugnak. A gyártók megpróbálják a bugokat állandóan javítani, és kínálnak javító "foltokat" is (patches), amelyeket fel lehet telepíteni, hogy az adott hibát a felhasználó a saját böngészőjében javíthassa. Ezeken van egy patch-link a szószedethez ("glossary"-hoz), egy olyan program, amely egy másik program funkcióit megváltoztatja. Ehhez Önnek nem kell a böngészőt teljesen letörölni, majd újra visszatelepíteni. Az ilyen "javító programokat" néha patch helyett update-nek, vagy bugfixnek is nevezik.

A legtöbb böngésző alapbeállításként lehetővé teszi olyan nem látható funkciók végrehajtását, amelyek a látogatott oldalakon elrejtve vannak jelen. Az ilyen rejtett programrészeket, vagy scripteket nevezzük "aktív tartalmaknak". A legismertebbek a Javaappletek, ActiveX-Control-ok, JavaScript és a VBScript. Minthogy Ön nem tudja a böngészője által megjelenített oldalon felismerni, milyen rejtett tartalmak vannak még rajta, nincs semmilyen ellenőrzési lehetősége sem arra vonatkozóan, ki tud benyúlni számítógépébe, és mit okozhatnak gépében az aktív tartalmak. Az aktív programokon keresztül kémprogramok vagy illegális tárcsázóprogramok (dialerek) is telepíthetők a számítógépre. Telepítéseken kívül egyszeri beavatkozásokat is végre lehet hajtani aktív tartalmakkal egy weboldal látogatása során, melyek kétségkívül károsan hathatnak az Ön adataira.

Biztosan Ön is átélte már a következő helyzetet: rendel mondjuk egy nagy online könyvkereskedőnél egy könyvet, CD-ket, vagy hasonlókat. Amikor ennek az internetes oldalnak a címét beírja, megjelenik a weboldalon a felirat: Üdvözlöm, XY Úr! De honnan tudják ott, hogy Ön a képernyő előtt ül? Bizonyára furcsának találja ezt, hisz a számítógépnek nincs szeme!
Vannak viszont illusztrációi, és egy kis emlékezete is van. Ahhoz, hogy Önt a webszerver a következő látogatásnál újra felismerje, cookie-kra van csupán szüksége. Ezek tulajdonképpen a kekszhez (süteményhez, "süti"-hez) hasonlíthatók. S mint ismeretes, a keksz morzsálódik. Ezek a morzsák információk, egy kis adatbázist képeznek az internet környezetében, amelyek az Ön PC-jében elraktározódnak. Természetesen csak akkor, ha ezt az Ön böngészője is akarja. Ebben a kis adatbázisban olyan információk raktározódnak el, amelyek összefüggésben állnak az adott internetes oldallal. Ez akkor is észrevehető, ha az online megrendelőlapot kitölti: olyan adatokat már nem kell beírnia, amiket már egyszer megadott. Cookie-kat a felhasználó felismerésén kívül arra is alkalmaznak, hogy internetes oldalakat az Ön személyes kívánsága szerint lehessen kialakítani, például a "My Yahoo"-nál.
Mint a kekszek esetében, a cookie-knak is megvan az élettartama. A legtöbbjük csak addig aktív, amíg a böngésző nyitva van. Mások több napig ill. több hétig is aktívak maradnak. Ezek a böngészés befejezése után, mint egy kis adatbázis tárolódnak egy "cookie-jegyzékben". Amikor eljön a lejárati idő, a böngésző automatikusan kioltja őket. Ha a böngésző túl sok cookie-t tárolt, tehát már nem fér több a kekszes dobozba, akkor már a lejárati időn belül kioltja a legrégebbieket.
Mivel a cookie-k nem futtatható programoknak számítanak, nem jelentenek közvetlen veszélyt a biztonságra. A helyi merevlemezről sem adatbankokat nem lehet a szerverre átvinni, sem vírusokat. A webszerver sem tud a merevlemezre írni. Csak a böngészőt tudja utasítani a cookie-adatbázisok tárolására. Nem problémamentes azonban az a tény, hogy a felhasználó felismerése által elvileg meglehetősen pontos felhasználói profilt lehet felállítani: pl. valaki csak hétvégén használja az internetet, vagy szereti a klasszikus zenét, stb... Ezt a profilt felhasználhatják reklámcélokra. Akkor aztán az illető az ő körzetében aktuális rendezvényekről kap reklám e-mail-eket.

Bizonyos adatokat az interneten való szörfözéskor (pl. bankkártya-adatokat online vásárláskor) csak kódolva szabadna továbbítani. Az Ön böngészője az SSL kódolási formát kínálja, amely a szerver és a böngésző között titkosított hálózati összeköttetést tesz lehetővé. Az SSL a Secure Socket Layer rövidítése, és a Netscape és RSA Data Security cégek fejlesztették ki. Az SSL protokoll biztosítja, hogy az adatokat az átvitel során ne lehessen visszafejteni és manipulálni, így teszi ellenőrizhetővé egy internetes oldal identitását. A Netscape Navigator mellett a Microsoft Internet Explorer és más böngészők is támogatják az SSL-t.
Az SSL protokollban az ismert http-hez a kapcsolat URL-jében egy "s"-t is hozzáillesztenek (=secure, biztonságos). Ekkor egy URL például így néz ki: https://magyarorszag.hu/. Egy https-oldal minden lekérésénél megvizsgálja az Ön böngészője, hogy az internet-oldalnak van-e érvényes SSL-tanúsítványa. Ha nincsen, akkor megjelenik a figyelmeztető szöveg: "Ez a weboldal sajnos nem nyilvánítható biztonságosnak. Valóban folytatni szeretné?"
Böngészőjének ilyen figyelmeztetése esetén minden esetben meg kell gondolni, óhajt-e tovább szörfözni ezeken az oldalakon, tudniillik az ő tanúsítványa vagy lejárt, vagy ismeretlen.

A World Wide Web színesebb és sokrétűbb, mint valaha, de ennek a sokrétűségnek megvan a hátránya. Régebben egy-egy internet-oldal megnézése kevesebb kockázattal járt. Időközben egyre kevesebb internet-oldal jelenik meg beépített scriptek, menü vezérelt Java appletek, vagy multimédiásan kiegészített prezentációk nélkül. Ezek a kibővített böngészőfunkciók eredményezik, hogy ismeretlen kód érvényesül a számítógépen. És ismeretes módon ez veszélyezteti az Ön számítógépének a biztonságát. A böngészőknél sincs másképp, mint a normál programoknál: folyamatosan továbbfejlesztik őket, a biztonsági hézagokat betömik, új hézagok keletkeznek.

A helyes böngészőkonfiguráció:
Minden szörföző számára egyformán ideális böngészőbeállítás nincs. Ha Ön a számítógépét csak játékokra használja, és mellesleg egy kicsit szörfözik is az interneten, akkor sokkal kisebb igénye van a biztonságra, mint annak, aki gépében fontos üzleti dokumentumokat tárol, vagy online intézi banki ügyleteit. És, ha az Ön kedvenc internet oldala csak Java-val működik, meg kell gondolnia, hogy a biztonság érdekében lemond-e róla teljesen, vagy számol az azzal járó kockázattal.
A gyártók a kibocsátott böngészőszoftverek biztonsági beállításait a feltételezett biztonsági igény szerint állítják be. A konfekció ruhaméretekhez lehetne hasonlítani, bár ott sem jó egy-egy méret mindenkire. Tehát a böngészőt is egyénileg kell beállítani. Így nem lesz "kicsit rövid az ujja", azaz a böngésző biztonsági problémáit is ki lehet küszöbölni. És hát időnként be kellene kukkantani a gyártó weboldalára is, nem jelent-e meg újabb frissítés vagy egy patch link a böngésző glossaryjához. Ezenkívül ajánlatos mindig a legújabb böngésző verziót telepíteni, mert a gyártók a régebbi változatok biztonságával már kevésbé törődnek. Végülis ez nem probléma, mert a böngészőszoftver ingyenes, és le lehet tölteni. Gyakran mellékelik a PC-füzetekhez is. Sokszor kedvezőbb is, ha egy PC-füzetet veszünk, és a szoftvert installáljuk, mert a nagy kiterjedésű böngésző-állományok letöltése normál modemen keresztül meglehetősen sokáig tart, így ugyanúgy sokba is kerül.