Az álhírek olyan szándékosan publikált valótlan állítások, melyeknek fő célja az anyagi haszonszerzés vagy a befolyásolás. Bár az álhírek nem újkeletűek,  az internet, főként a közösségi média térnyerésével együtt, egyre növekszik a számuk, terjeztési csatornáik és sebességük is.

Miért éri meg álhíreket terjeszteni? 

• Sokszor az álhíreket az emberek nem tudatosan terjesztik, csupán valósnak vélik, és tájékoztató jelleggel megosztják azokat.
• Legtöbbször azonban  az álhírek  azért látnak napvilágot, mert valakinek anyagi érdeke fűződik hozzá. Fontos tudni, hogy amikor egy ilyen cikkre rákattintasz, azzal anyagi hasznot hajtasz a valótlan híreket tartalmazó portál tulajdonosának.

Érdekesség, hogy a magyar jogi szabályozást a koronavírus-járvány alatt a megnövekedett számú álhírek miatt módosítani kellett. A Büntető törvénykönyvben Rémhírterjesztés címszó alatt találjuk az erre vonatkozó szabályozást. A módosítás óta már az interneten terjesztett rémhírek (álhírek) is büntethetőek. A tényállás csak akkor valósul meg, ha valaki szándékosan terjeszt rémhírt, azaz csak szándékosan követhető el a bűncselekmény. A tiltás tehát csak a tudottan valótlan (vagy elferdített) tényállításokra vonatkozik, kritikus véleményekre nem. A jogalkotó ezzel a módosítással az üzleti hasznot szerző hírportálok ellen igyekezett fellépni.