Az álhírek hamis vagy megtévesztő információkat tartalmazó, tényeknek látszó hírek, amelyeket szándékosan terjesztenek. Azért veszélyesek, mert megtévesztik az embereket, és olyan hamis dolgokat állítanak, amelyek befolyásolhatják a véleményüket és döntéseiket.

Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az álhírek gyakran épülnek hamis érvelésre, érvelési hibákra. Ilyen például, amikor

• hamis következtetést vonunk le egy egyszeri esetből (például soha nem vett be gyógyszert a nagymamám, 106 éves korában halt meg, vagyis ha senki nem venne be gyógyszert, akkor mindenki tovább élne);
• rosszul értelmezzük az ok-okozatot (tegnap megettem egy narancsot, és beteg lettem, szóval a narancs beteggé tesz);
• befolyásra/rangra hivatkozunk (csak azért, mert egy tudós ranggal rendelkező személy mond valamit, nem biztos, hogy az úgy van, főleg ha 200 tudós mást mond ugyanarról).

Az álhíreket tartalmazó cikkek megpróbálnak pszichológiailag befolyásolni minket, ehhez gyakran használnak olyan kifejezéseket, melyekkel felkelthetik a kíváncsiságot. Néhány tipikus példa erre:

• „Megdöbbentő felfedezés!”
• „Most kiderül az igazság!”
• „Titkos forrás szerint…”
• „Sokkoló információk láttak napvilágot!”
• „Ezt a tényt tagadják, de mi elhozzuk az igazságot!”
• „Titkos dokumentumok szivárogtak ki”
• „Hihetetlen fordulat az ügyben: senki sem számított erre!”
• „Sokkoló bejelentés rázta meg a világot!