Digitális világunkban az internet számtalan lehetőséget nyitott minden korosztály számára – így a gyermekek számára is – a kommunikáció, az oktatás és a szórakozás terén. Ezzel azonban új kihívások is járnak, amelyek közül az egyik a cyberbullying, azaz az internetes zaklatás.

Mi az a cyberbullying?

Az internet és a digitalizáció rohamos fejlődésével, illetve terjedésével számos klasszikus funkció került át az online térbe. Lehetőségünk nyílt online kapcsolatot tartani barátainkkal, vásárolhatunk az internetről, befizethetjük a csekkeket, nézhetünk filmeket… A régebben kizárólag személyes formában létező kiközösítés, csúfolódás és fenyegetőzés sajnos mind-mind táptalajt találtak az online térben is.

A cyberbullying magyar megfelelői, az internetes/online/elektronikus zaklatás gyakorlatilag teljesen visszaadják a szó jelentését. A zaklatás magában foglalja az ellenséges, megalázó magatartást; a megszégyenítést; a szándékos bántást, fájdalomokozást; amely az érintett életében negatív és sokszor visszatérő jelenségként tűnik fel. Amikor pedig mindez az elektronikus világban, az internet közvetítésével történik, azt cyberbullyingnak, avagy internetes/online/elektronikus zaklatásnak nevezzük.

Internetes zaklatás a gyakorlatban

Az internetes zaklatás megjelenési formáit naphosszig sorolhatnánk, de többek között ide számít az ártó szándékú üzenetek küldése, a szándékos megtévesztés, a névtelen hívások, a kompromittáló képek küldése, a más személyazonosságával való visszaélés, a fenyegetés, a kirekesztés, és a hazugságok terjesztése is.

Az UNICEF Magyarország szerint a 10 és 18 év közötti magyar gyermekek 88%-a rendelkezik közösségi média profillal, de az internethasználat sokszor már a 10 évnél fiatalabbak körében is a mindennapok részét képezi. A koronavírus járvány óta a gyermekek is sokkal több időt töltenek az online térben, így az internetes zaklatás esélye az elmúlt évek során egyre jobban fokozódott.

Tehát az internetes zaklatás pont olyan, mint a sima, csak online?

Nem teljesen, sőt, annál sokszor jóval rosszabb. A klasszikus zaklatás régebben szinte lekorlátozódott az iskolára, így annak kapuin kívül véget is ért. Az áldozatnak nem kifejezetten kellett bántalmazással számolnia szabadidejében, hétvégén, valamint iskolai szünetekben. Az internetes zaklatás azonban nem ismer határokat: Nem korlátozódik az iskolára sem térben, sem időben, a hét minden napján, a nap 24 órájában képes utolérni az áldozatot.

Fontos különbség a hagyományos és az internetes zaklatás között, hogy az utóbbi sokszor anonim, azaz névtelen és arcnélküli formában történik. Az anonimitás miatt az internetes zaklatás sokszor könyörtelenebb, mint a személyes formája. A zaklató név nélkül intenzívebben tudja bántani áldozatát, olyan dolgokat tud felé eljuttatni, amelyeket neve és arca vállalásával nem merne megtenni. Mindemellett, az anonimitás lehetőséget ad azok számára is, akik szemtől szembe nem mernének konfrontálódni, zaklatni.

Az online zaklatás hatása, jelei

Az internetes zaklatás gyakran jobban megterheli a gyermekeket, mint a hagyományos zaklatás, hiszen sokkal nehezebb elmenekülni előle. Hasonlóan a más bántalmazási módokhoz, általános rosszkedvet, önbizalom-csökkenést és szorongást válthat ki. A gyermekek a zaklatás hatására úgy érezhetik, hogy már nem tudják jól megszokott életüket élni, így megjelenhet az iskolai teljesítmény romlása és az elszigetelődés. Hosszú távon egészségkárosító hatással, fizikai tünetekkel, illetve mentális betegségekkel is járhat a zaklatás, végső esetben saját maguk ellen is fordulhatnak az áldozatok, így nyilvánvaló, hogy elengedhetetlen a bántalmazás minden formája ellen való fellépés.

Fontos a megelőzés

A szülők elsődleges és legfőbb eszköze a nyílt kommunikáció és a beszélgetés. Nem csak arról kell kérdezünk a gyermekeket, hogy milyen volt az iskola és az edzés, hanem beszélgessünk velük az internethasználatról, az online szerzett tapasztalatokról, élményekről is. Fontos, hogy a gyermekek azt érezzék, van kihez fordulniuk baj esetén, és bármit megoszthatnak velünk.

A felnőtteknek szükséges elfogadni az internet mindennapokban való térnyerését. Az internetes zaklatásnak nem vet véget, ha elvágjuk a gyermekek internet-hozzáférését, hiszen a probléma gyökere nem az áldozatból, hanem épp ellenkezőleg, a zaklatóból ered.

A saját maguk erkölcsi fejlődése, illetve a potenciális áldozatok jóléte szempontjából is kulcsfontosságú úgy nevelni a gyermekeket, hogy megértsék: Az internetes zaklatás és mások bántalmazása nem menő és nem elfogadható. A gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy tisztelettel kell bánni másokkal online és offline egyaránt, mutassunk nekik példát saját viselkedésünkkel. Fontos megértetni velük, hogy mi is az az internetes zaklatás, milyen következményei és hatásai vannak az áldozatokra nézve. Fejlesszük empátiájukat, hiszen, ha átérzik a zaklatás negatív érzelmi hatásait, akkor kisebb eséllyel válnak végül zaklatókká.

Ha mégis megtörténik a zaklatás

Ha a gyermek internetes zaklatás áldozatául esik, arra kell bátorítanunk, hogy merjen beszélni a problémáiról, illetve tapasztalatairól. Fontos, hogy azt érezze, van kihez fordulnia, és hogy másokkal közösen megoldást találhat a helyzetre.

A zaklatók sokszor saját felgyülemlett frusztrációjukat vezetik le az áldozaton. Hangsúlyozzuk a gyermekek felé, hogy amennyiben nem érzik magukat komfortosan és biztonságban az online kommunikáció során, nyugodtan hagyják figyelmen kívül a másik felet. A zaklató céllal küldött üzenetre adott válasz sokszor csak olaj a tűzre, és további bántalmazásra ösztönzi a zaklatót.

Ne feledjük, hogy a megelőzés és a zaklatás elleni következetes fellépés nem egyszeri erőfeszítés, hanem egy hosszú folyamat.