Aktuális

A tiltott pornográfiát ábrázoló online tartalmak mögött valódi áldozat van – egy gyermek. Eszébe jutott már, hogy a fizikai traumán kívül további következményei is vannak az online szexuális kizsákmányolásnak? Ezek között említhető, hogy:

  1. a tartalom online terjedésével az áldozat örökre kiszolgáltatottá válik az állandó letöltések és megtekintések során;
  2. az áldozat a későbbiekben zsarolás áldozatává is válhat a gyermekkorban ért szexuális kizsákmányolás kapcsán;
  3. a gyermekkori szexuális bántalmazás örök lelki traumát okoz az áldozatban, ami kihatással lehet serdülő- és felnőttkori életére.

Ahogy fejlődik az internetes technológia, úgy nő az igény a jogsértő tartalmak iránt is. Gondolta volna, hogy az alábbi összefüggések mind igazak?

  1. a kereslet gerjeszti a tiltott pornográf tartalmat. A növekvő keresletet anyagi haszonszerzés céljából a bűnszövetkezetek is kihasználják;
  2. a tiltott kategóriába tartozó friss internetes tartalmak előállításának hátterében olyan súlyos bűncselekmények húzódnak meg, mint a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció;
  3. a gyermekek által közkedvelt szefli és szexting tartalmak terjedése azt a látszatot keltheti, hogy a gyermekek kizsákmányolásáról készült tartalmak is legitimmé válnak.

A gyermekek szexuális kizsákmányolását a magyar jog ’gyermekpornográfia’ címszó alatt bünteti a BTK. 204 § alapján. Tudta, hogy az alább felsorolt tevékenységeket mind bünteti a törvény?

  1. 18. év alatti személyről pornográf felvételt készíteni, forgalomba hozni, azzal kereskedni, vagy ilyen felvételt a hozzáférhetővé tenni;
  2. anyagi eszközöket szolgáltatni 18. év alatti személyről pornográf felvételt készítéséhez, hozzáférhetővé tételéhez, megszerzéséhez;
  3. 18. év alatti személyről pornográf felvételt megszerezni, tartani, terjeszteni.

Közös felelősségünk a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni fellépés. Tudta, hogy az Ön is segíthet a jogsértő tartalmak visszaszorításában, ha megfogadja az alábbi tanácsokat?

  1. különböző technikai eszközökkel - pl. szűrőszoftverekkel és vírusirtóval – megakadályozhatja, hogy ilyen tartalmakra akadjunk jóhiszemű internethasználat során
  2. környezetében felhívhatja a figyelmet arra, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolását a világon mindenhol büntetik, így tartózkodjanak az ilyen tartalmak fogyasztásától. A kereslet csökkenésével az áldozatok száma is kevesebb lesz.
  3. ne legyen közömbös! Ha ilyen jogsértő tartalmat talál, jelentse be a Biztonságosinternet Hotline-nál, amely megfelelő elemzés és értékelés után gondoskodik a tartalom eltávolításáról.

A Biztonságosinternet Hotline elsődleges célja a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online tartalmak elleni küzdelem. Tudja-e, hogy a hotline az alább felsorolt lehetőségekkel tud fellépni a tiltott pornográf tartalmakkal szemben:

  1. online bejelentő felületet működtet a jogsértő tartalmak bejelentésére, ahol anonim módon is bejelenthető tiltott pornográf tartalom
  2. együttműködik a rendőrséggel és a hazai tartalomszolgáltatókkal a magyar domain-eken vagy magyar szervereken található jogsértő tartalmak eltávolítása érdekében
  3. nemzetközi hálózaton keresztül, külföldi társ-hotline-okkal együttműködve, a világ nagy részén eltávolíthatóvá válik a jogsértő tartalom.

 

Köszönjük, hogy időt szánt a témára. A megállapítások szándéka az, hogy felkeltse a figyelmet az internet egyik sötét oldalára. Kérjük, ne feledje, a gyermekek online szexuális kizsákmányolása bűn, ami ellen közös erővel kell fellépni.

A NISZ Zrt. a SANS Intézettel történő együttműködés keretében megjelentette 2016. februári tudatosító hírlevelét, amely az otthoni hálózatok biztonságával foglalkozik. A hírlevél letölthető innen.

forrás: http://kek-vonal.hu/index.php/hu/cikkek-informaciok/483-ot-teny-es-ot-va...

Mi az a "Kék Bálna"?

A kék bálna egy hatalmas tengeri emlős, feltételezhetően a valaha élt legnagyobb állat. Mostanában azonban más kontextusban hallunk róla. A kék bálnáról neveztek el egy jelenséget  - egy "játékot"?, mozgalmat?, szektát?, amelynek lényege a hírek szerint, hogy egy feladatsoron át, a manipuláció és a megfélemlítés eszközeivel fiatalokat arra vesznek rá, hogy önkezűleg vessenek véget életüknek.

Ijesztgetős álhír, városi legenda vagy valós veszély?

Párhuzamosan jelennek meg a hazai és a nemzetközi sajtóban a hírek, a riportok és a híreket cáfoló cikkek. Van, akik hoaxról, álhírekről, akár politikai szándékú megtévesztésről beszélnek, máshol áldoztak viszont magyarázatot kereső hozzátartózói szólalnak meg, és ezen riportok nagy részletességgel írnak a tragédiához vezető folyamatról. Átvett, átfogalmazott cikkek, szörnyű gyanúk, ijesztő sejtések keringenek a médiában, kevés megbízható forrásból megerősített tény közléssel, sok kérdőjellel. ​

Mik a tények?
 
Tény, hogy a közösségi hálózatokon rengeteg zárt csoport működik. Ezek a csoportok lehetnek önsegítő jellegűek, lehetnek a közös érdeklődés mentén szervezettek, lehetnek konstruktívak és destruktívak - vagy hol ilyenek, hol olyanok. Ezekbe a csoportokba könnyen beépülhetnek rossz szándékú felnőttek is, könnyen lehetnek kiinduló pontok egy zaklató folyamatnak.
 
Tény, hogy az online játékok képesek egy párhuzamos világba repíteni; fokozni a valóság elől menekülő útvonalat kereső tizenévesek elszigetelődését, rossz lelkiállapotát. Ezek a felületek is kedvelt terepei a rossz szándékú, csábító felnőtteknek. A neten történő zaklatás, megfélemlítés sokszor veszélyesen sokáig titokban marad, a kamaszok különösen nehezen kérnek ebben a témában segítséget.​
 
Tény, hogy ha egy kamasz az önsértéssel, önpusztító gyakorlatokkal, öngyilkossággal kapcsolatban keresgél az interneten, nagyon sok olyan tartalmat talál, amik nem valós megoldásokat, pszichológiai, gyermekvédelmi segítséget kínálnak, hanem ötletet adnak az önpusztításra, fokozzák a kilátástalanság érzését, és az öngyilkosságot nem mint egy visszafordíthatatlan tragédiát, hanem mint romantikus befejezést, feloldást jelenítik meg
 
Tény, hogy a tizenévesek ​alakulnak testileg, lelkileg, és minden viszony, kapcsolat alakul körülöttük, ​mind​ ez érzelmileg instabillá teheti őket.

Életkori feladatuk mindent megkérdőjelezni, amit eddig hittek, mindent mérlegre tenni, saját válaszokat találni, felelni a ki vagyok én és miért is vagyok kérdésre. ​Fogékonyak élet és halál kérdéseire​, ezért különösen nagy a felelőssége minden felnőttnek, hogy hogyan kommunikál velük a "Kék Bálnáról" szóló hírekről.

Tény, hogy Magyarországon és a legtöbb európai jogrendszerben az öngyilkosságra buzdítás bűncselekmény. Az ilyen tartalmakat nagyon fontos, pontos URL címmel jelenteni a biztonsagosinternet.hu​ címen, amire anonim módon is lehetősége van bárkinek.
 
Mik a valós veszélyek?
 
Valós veszély, ha a média úgy tudósít tragédiákról, hogy az ötletadó, kedvcsináló lehet; ha nem a valós veszélyek és igazi megoldások kerülnek fókuszba, hanem a borzongató hírek.
 
​Valós veszély, hogy ha egy serdülő nem segítő felnőttektől, és nem is a családjánál, a barátainál, tanárainál keres megoldásokat vagy érzelmi támogatást, ha veszteség éri, ha bántják, hanem ellenőrizetlen online csoportokban, netes fórumokon. Ha egy online játék, egy netes közösség, azaz a virtuális valóság fontosabbá válik minden másnál, ha a korábbi kapcsolatok, hobbi, sport, tanulás jelentőségét veszti.
 
Valós veszély, ha egy fiatal a serdülőkori depresszió tüneteit (levertség, fásultság, kedvetlenség, bezárkózás, teljesítmény romlás, étkezési szokások megváltozása, önsértés...) kezdi mutatni és ezt nem veszi észre a környezet, illetve nem kap időben pszichológiai segítséget.
 
Valós veszély, ha a gyermekvédelmi jelző rendszer ne működik megfelelően, és egy gyereknek hosszú időn keresztül, azt kell megélnie, hogy a rosszul működő családjában nem történik változás, hogy a bántalmazás, rossz bánásmód nem ér véget, hogy senki nem veszi észre, hogy senki nem segít.
 
Valós veszély, ha a bármilyen bántalmazás vagy visszaélés áldozatává vált gyerekek nem kapnak szakszerű segítséget, ha a gyermekvédelmi szakellátásban, a gyermekegészségügyben és az oktatási intézményekben, hiány van szakpszichológusból, gyerekpszichiáterből.
 
No de mi van a bálnákkal?
 
Érdekes helyzet, hogy maga az elnevezés is egy téves feltételezésen alapul. Állítólag, az állítólagos csoportok azért használják a Kék Bálna nevet, mert a hatalmas tengeri állatok csoportos öngyilkosságaira akarnak ezzel utalni. Nos, a tudomány mai álláspontja szerint, egyik cetfajra (ahogy valószínűleg más állatokra) sem jellemző az öngyilkosság. Magányosan partra vetett kék bálnát 1920-ban találtak. Ez az állat feltételezhetően azért úszott a part felé, mert szigony találat érte, mivel sebesült volt, és elmerülésekor megfulladt volna, éppen az életben maradás - lélegzés esély miatt úszott a sekélyebb víz felé. Más, csoportosan partra vetett tengeri emlősök esetében a háttéreben a környezetpusztítás, a zajszennyezés, a vizek felmelegedése áll.

Tehát a bálnák nem követnek el öngyilkosságokat.
Hogy a tizenévesek se kerüljenek olyan helyzetbe, olyan lelkiállapotba, hogy maguk ellen forduljanak, minden felnőtt közös felelőssége.

Sajtóhír

Beszámoló a Safer Internet Program 2016 I. félévének eredményeiről

Budapest, 2016. szeptember 14. - Az Európai Unió Safer Internet Programjának (SÍP) hazai konzorciuma összesítette a 2016. I. félévi tevékenységét. Hasonlóan a korábbi évekhez, a Program keretében idén is kötetlen, játékos, interaktív formában hívták fel a szülők, pedagógusok, gyermekek figyelmét az internethasználatból fakadó esetleges veszélyekre és azok kivédésének lehetőségeire.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Program itthoni koordinátora és tudatosságnövelő központja, oktatóinak feladata és célja az internet biztonságos használatának tudatosítása. 2016 I. félévében 199 alkalommal 884 tanórát tartottak, összesen 16 488 felhasználónak. A nagy létszámú gyerekcsoportok – teljes gyereklétszám 13 922 fő – mellett 1317 szülőt és 1249 tanárt is sikerült elérniük, akiknek szintén tudtak hasznos és új információval szolgálni a szakemberek.

2016 I. félévében a SIP oktatói 63 budapesti és 62 vidéki helyszínre jutottak el. A gyerekek, szülők és pedagógusok minden településen nagy lelkesedéssel fogadták az oktatókat. Az előadások számos esetben kötetlen beszélgetésekké alakultak át, ahol a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg egymással.

A szakemberek Preszl Éva, a SIP oktatója által idén kifejlesztett „Lájkvadász” nevű társasjátékot is szívesen viszik magukkal a rendezvényekre, amellyel még könnyebben és közvetlenebbül tudják megszólítani a fiatal hallgatóságot. A társasjáték nagyon népszerű a pedagógusok körében is, hisz játékosan, kötetlen formában sok hasznos információt tudnak átadni a gyerekek részére. A társasjáték kreatívjánál az asszociációs kártyákat Takács Katalin, a tábla grafikáját Takács Éva készítette, míg a Balabit cég a nyomdai tervezést segítette. A játék angol nyelvű verziója az idei Sziget Fesztivál Civil Falujába is eljutott, ahol az Életrevaló Egyesület sátrában kapott helyet a  Safer Internet Program, 20 önkéntessel.  A sátorban naponta 150 – főleg 16-24 éves - fiatal fordult meg, összesen 824 angol-magyar drogtotót és internethasználattal kapcsolatos feladatlapot és 140 magyar nyelvű, a biztonságos internethasználattal kapcsolatos kérdőívet töltöttek ki. A Sziget Fesztiválon nagy sikere volt a külföldi fiatalok körében az angol nyelvű Lájkvadász társasjátéknak is.

A Safer Internet Program ezen kívül 2016 I. felében több nagy rendezvényen is részt vett, ahol az oktatók több ezer gyermekkel találkozhattak. A májusi Városligeti Gyermeknapon két nap alatt közel 10 000 gyermek látogatta meg a Biztonságos Internet Sátor programját. Az oktatók egészségnapon, az Akáció Bűnmegelőzési Roadshow-n, a Szent László Napokon is tartottak foglalkozásokat, így 2016 I. félévében összesen közel 26 500 fő vett részt a SIP rendezvényein.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat idén október 19-én rendezi meg a Benczúr Hotelben az egynapos Safer Internet Konferenciát, ahová szeretettel várják az érdeklődőket. 

 

A konzorcium második tagja, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta működteti ingyenesen hívható telefonvonalát, ahol gyerekek, valamint fiatalok és gyerekek ügyében telefonáló felnőttek hívásait is várják. A telefonos elérhetőség kiegészült egy chat-szobával és egy online levelezőfelülettel is.

Az Alapítvány szolgáltatásaiban mindig igyekezett követni a tizenévesek világának változásait, így évek óta kiemelt céljuk az internethasználattal kapcsolatban segíteni a kamaszokat és családjukat.

A Kék Vonal 2016 első felében összesen 14 275 alkalommal segítetett meghallgatással, beszélgetéssel. Ez jóval több, mint az előző év hasonló időszakában (11 768 beszélgetés). A szolgáltatást változatlanul főleg kamaszok veszik igénybe, jellemzően 13 év körüliek, de az év első felében 1 395 felnőtt – elsősorban szülők, nagyszülők - hívása is befutott. Olyan szakemberek is hívják a vonalat, akik hivatásuk gyakorlása közben kerülnek kapcsolatba gyerekekkel. A konzultációk során 450 esetben volt főszereplő az internethasználat, az internetbiztonság. Ennél több olyan eset volt, ahol a párkapcsolati, baráti konfliktus vagy az iskolai közösség problémái részben az interneten zajlanak.  Az első félévben 88 esetben kértek segítséget a Kék Vonaltól kortárs bullying miatt, és a 237 iskolai közösségben zajló konfliktus többségében is szerepet kapott egy-egy Viber-csoport, FB-oldal vagy más internetes platform. 2016 első felében a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársai három budapesti iskolával szoros együttműködésben dolgoztak a jobb iskolai légkörért és az iskolai erőszak megelőzésért. Ennek a projektnek, illetve a segélyvonalnak a tapasztalatai is azt erősítik, hogy a tizenévesek közösségi életének döntő része, legyen szó ismerkedésről, kapcsolat fenntartásáról, információszerzésről, iskolai bántalmazásról, a virtuális térben zajlik.

A biztonságos internethasználat témájában az online ismerkedés, a sexting és a cyberbullying kérdésköre mellett megemlítendők azok az internetes csoportok is, amelyek a tizenévesek körében általában önsegítő jelleggel, céllal szerveződnek egy-egy, a lelki egészséggel összefüggő téma köré (étkezési zavarok, önsértés, depresszió, öngyilkossági késztetések), és sokszor inkább tekinthetők károsnak, mint valóban segítőnek. A csoporthoz tartozás ad egy látszat támaszt, ami elodázhatja a valódi segítségkeresést.

A Kék Vonal szeretné a szolgáltatásait igénybe vevőkön túl is segíteni a gyerekek biztonságosabb internethasználatát, és ennek egyik fontos útja a felnőtteknek, szülőknek szóló ismeretterjesztés. A szervezet a honlapján, illetve Facebook-profilján közzétett „Hogyan beszélgess gyerekekkel?” sorozatában 2016-ban már többször is foglalkozott az internethasználat különböző aspektusaival, például az online ismerkedéssel, a videojátékokkal, a cyberbullyinggal vagy legutóbb a Pokémon Go-val.

 

A konzorcium harmadik tagja, a NISZ Zrt. üzemelteti a Biztonságosinternet Hotline-t, amelynek online bejelentő felületére 2016. első félévében összesen 351, káros, illegális tartalomra utaló bejelentés érkezett. A szakemberek 52 bejelentést minősítettek a gyermekek szexuális kizsákmányolására utaló tartalomnak, amelyből 13 esetet jelentettek az Országos Rendőr-főkapitányságnak. A bejelentések számát tekintve az erőszakos, zaklató tartalmak (41 db) megelőzték a rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalmakat (37 db). A bejelentések közel harmada az „egyéb” kategóriába sorolható, ezek közül a legtöbb hozzájárulás nélkül közzétett tartalom volt.

A NISZ Zrt. 2016. június 6-19. között társadalmi célú rádiókampány keretében népszerűsítette a hotline-t. A kampány az Európai Unió és a NISZ támogatásával valósult meg. A kommunikációs kampány elsősorban a diákokhoz a tanárokhoz és a szülőkhöz szólt, a kommunikáció arra hívta fel a figyelmet, hogy a tiltott tartalmak mögött valós áldozat - sokszor egy gyermek – áll. A kampány eredményeként már júniusban emelkedett a bejelentések száma. Csak a kampányidőszak alatt négy magyar vonatkozású, tiltott tartalmú bejelentést továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitányságnak.

A NISZ Zrt. a SANS Intézettel történő együttműködés keretében megjelentette 2015. novemberi tudatosító hírlevelét, amely a biztonságos online vásárlással foglalkozik. A hírlevél letölthető innen.

Budapest, 2016. június 30. - Az Európai Unió Safer Internet Programjának (SÍP) hazai konzorciuma összesítette a 2015-ös tevékenységét. A korábbi évekhez hasonlóan a konzorcium tavaly is kötetlen, játékos, interaktív formában hívta fel a szülők, pedagógusok, gyermekek figyelmét az internethasználatból fakadó esetleges veszélyekre és azok kivédésének lehetőségeire.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a program itthoni koordinátora és tudatosságnövelő központja, oktatói az internet biztonságos használatának tudatosításával foglalkoznak. 2015-ben 170 alkalommal 763 tanórát tartottak, összesen 20 006 felhasználónak. A nagy létszámú gyerekcsoportok – teljes gyereklétszám 17 069 fő – mellett 1136 szülőt és 1801 tanárt is sikerült elérniük, akik sok esetben meglepődve vették tudomásul, hogy a gyerekek mennyi problémával és kérdéssel szembesülhetnek az online világban.
2015-ben az SIP oktatói 47 budapesti és 123 vidéki helyszínre jutottak el. A gyerekek, szülők és pedagógusok minden településen nagy lelkesedéssel fogadták az oktatókat. Az előadások számos esetben kötetlen beszélgetésekké alakultak át, ahol a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg, és az oktatók sok esetben javasoltak konkrét megoldást egy-egy problémára (hol jelenthetik be a káros tartalmat, hogyan kell módosítani a biztonsági beállításokat, milyen szűrőprogramot használjanak stb.).
A Safer Internet Program 2015-ben több nagy rendezvényen is részt vett, ahol az oktatók több ezer gyermekkel találkozhattak. A Városligeti Gyermeknapon májusban, két nap alatt közel 10 000 gyermek látogatta meg a Biztonságos Internet Sátor programját. Nyáron különböző táborokban tartottak foglalkozást az oktatók, pl. a Bűnmegelőzési Gyerektáborban, Csillebércen, a fiatalok számára pedig a Sziget Fesztivál Civil Falujában álltak rendelkezésre az önkéntes oktatók. Partnereink, a BalaBit Kft. és az Életrevaló Egyesület felméréseket készítettek a szigetlakókkal az internetezési szokásaikról. Így 2015-ben mindösszesen több mint 31 000 fő vett részt a SIP rendezvényein.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság támogatásával 2015. szeptember 29. és október 1. között rendezte meg a VIII. Nemzetközi Médiakonferenciát Balatonalmádiban. Az elismert magyar médiaszakemberek mellett a konferencián az INSAFE hálózat képviselői és Julie de Bailliencourt, a Facebook internetbiztonság-politikai menedzsere is részt vett.
Az előadók kiemelten foglalkoztak a közösségi oldalak használatával, ahol az adatbiztonság mellett a webes identitás és viselkedés is fontos téma volt. Idén Budapesten, október 19-én rendezik meg az ingyenes Safer Internet Konferenciát.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány a Safer Internet Program konzorciumi tagjaként vállalta, hogy a 116 111-es hívószámon elérhető segélyvonalán fogadja a kifejezetten az internetbiztonsághoz kötődő kérdésekkel, az internethasználathoz kötődő rossz élményekkel egyedül maradó gyerekek, fiatalok, illetve aggódó felnőttek hívásait is. Tapasztalatuk szerint erre egyre nagyobb igény van.
2015-ben összesen 26 518 alkalommal fordultak gyerekek a Kék Vonalhoz telefonon, chaten vagy az online levelező felületen. A szolgáltatást nagyrészt 12-18 év közötti kamaszok vették igénybe, de fiatalabb gyerekek, illetve gyerekek miatt aggódó, velük kapcsolatban segítséget kérő felnőttek kérdéseit is fogadták.

A legnépszerűbb csatorna változatlanul a telefon, de egyre több, összesen 2279 e-mailt is kaptak, ami több mint a duplája a 2014-esnek.
A konzultációk nagy többsége a párkapcsolatokról, baráti, családi, iskolai kapcsolatokról - konfliktusokról szólt. A tizenévesek identitásának, kapcsolatainak és közösségi életének alakulásában egyre nagyobb szerepet kap az online jelenlét. 2015-ben átlagosan több mint napi két beszélgetésben kapott főszerepet az internet, pontosan 707 ilyen konzultáció volt az évben.
A legtöbben változatlanul az internetes ismerkedés, az online kapcsolatfenntartás dilemmái, nehézségei vagy éppen veszélyei miatt kértek segítséget (359 alkalommal). Egyre jellemzőbb az online ismerkedés, vagy a párkapcsolatok intimitásának, a szexualitásnak a neten való megjelenése, így a Kék Vonalhoz is többen fordultak olyan online helyzetekkel, amiben szexuális tartalmú üzenetek, képek bukkantak fel (szexting).  Az iskolai közösségi problémák, a kortárs konfliktusok gyakran nyilvánulnak meg a cyberbullying jelenségében. 2015-ben 267 online zaklatással, bántalmazással, megfélemlítéssel kapcsolatos megkeresés érkezett. Az internetbiztonsággal is összefüggő jellemző téma még a káros vagy akár illegális tartalmak bejelentése, erre a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bejelentő felületét a Biztonságosinternet Hotline-t ajánlhatták. A szervezethez az online játékokkal, az internetfüggőség jelenségével kapcsolatos megkeresések is befutottak, továbbá a beszélgetésekben megjelent témaként az interneten olvasott hírek, információk hitelességének kérdése is.

A NISZ Zrt. által üzemeltetett Biztonságosinternet Hotline online bejelentő felületén keresztül 2015-ben összesen 1613 bejelentés érkezett. A szakemberek a jogellenes tartalmakat eltávolították, illetve 439 jogsértőnek minősített, szexuális kizsákmányolásra utaló bejelentést továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitányság felé. Darabszám alapján a rasszista-, idegengyűlöletre uszító tartalom volt a második leggyakoribb bejelentési kategória (összesen 233). Erőszakos és zaklató tartalmak kategóriában 136 bejelentés érkezett. Ezeknek több mint 10%-a tartalmazott olyan információt, ami alapján a hotline a bejelentőnek a rendőrségi feljelentést javasolta. A bejelentések legnagyobb része tavaly is az egyéb kategóriában érkezett (509 db), ami a hotline szakemberei részére jól szemlélteti, hogy melyek azok a káros, de nem jogsértő tartalmak, online magatartásformák, trendek, amelyek a leginkább zavarják a hazai internetezőket.
A Biztonságosinternet Hotline prioritása a tiltott pornográf tartalmak eltávolítása az internetről.  A bejelentett tartalmak nagy része külföldi illetékességgel rendelkezik, ezért van nagy hozzáadott értéke a hotline-okat összefogó nemzetközi INHOPE szervezetnek. A tavalyi év nagy technikai fejlesztése, hogy az INHOPE szervezet egy hash alapú adatbázisra tért át a korábban használt URL alapú adatbázisról. Ennek – leegyszerűsítve – az a jelentősége, hogy tavaly novembertől minden bejelentett URL-t az új rendszer tartalomelemenként lement, és a hotline elemzők az adott tartalmakat (kép, videó) egyenként tudják kategorizálni, és minden egyes tartalomelem egyedi hash-értéket kap. A munka ugyan jelentős emberi erőforrást igényel, azonban hosszú távon ezeket a hash-értékeket a tartalomszolgáltatók felhasználhatják a rendszereik szűréséhez. Fontos megjegyezni, hogy a hash-értékből az eredeti tartalom semmilyen módon nem alakítható vissza. A Biztonságosinternet Hotline tavaly, az új rendszernek köszönhetően, a már említett 439 tiltott pornográf URL bejelentésével közel 6000 tartalomelemet kategorizált.
2015 decemberétől érhető el a Biztonságosinternet Hotline megújult weboldala, amely közel öt év után váltotta fel a korábbit. Az új felülettel a Hotline egész arculata megváltozott, igazodva ezzel a felhasználók igényeihez és elvárásaihoz. A weboldal funkciói nem változtak, a változatlan bejelentési lehetőségek mellett felfrissültek a praktikus internetbiztonsági tippek.

A NISZ Zrt. a SANS Intézettel történő együttműködés keretében megjelentette 2015. augusztusi tudatosító hírlevelét, amely a biztonsági mentés és helyreállítás témakörével foglalkozik. A hírlevél letölthető innen.

Oldalak